Wer kämpft, kann verlieren, aber wer nicht kämpft, hat schon verloren.

2011. július 25., hétfő

Ná ná ná ná ná come on, come on

S s s and m m m. :) Szombaton indulhatott a buli... :P

   Ez a bejegyzés azt jelenti, hogy a pénteket túléltem és még a hétvégét is valószínűleg. Különben nem tudnék írni, ugye milyen logikus?
Szóval a péntek nem sikerült olyan horrorisztikusra, mint ahogyan elképzeltem, sőőt. Sima liba volt a kislánnyal, most olyan napjai vannak, hogy csak rám hallgat szinte, a szüleire meg nem. De rájöttem, hogy ez nála mindig változik ( változott), de most már úgyis megyek, szóval... Na igen simán kikapcsolta a tv-t magától, bementünk a szobába, meseolvasás és még nem tudott aludni, így melléfeküdtem. Aztán olyan negyed 9-kor már aludt is, ami ahhoz képest, hogy péntek volt, és hiszti nélkül ment, nem volt rossz.
Hirtelen szombat is lett ezután :P Reggel 7-kor keltem, mivel F. kopogott, hogy 5 perc és indulunk a Fischertagra. Én 8-ról tudtam, így kicsit késésben voltunk, de odaértünk a zuhogó, ömlő, szakadó, folyó, mintha dézsából öntenék esőben. Nagyon durva itt az időjárás, kb. az őszhöz hasonlatos.. pFfF. Jó nem az német emberek tehetnek róla, de akkor is ők a hibásak.:D Mindegy a Fischertag -vagyis én csak a  reggeli halászáson vettem részt, nem egész nap - nagyon vicces volt. Feltöltöm majd a videót. Mindenki azt ordította, hogy HOJoJoJoJJJ... :D A lényeg röviden, hogy átszeli egy picike folyó a várost, és a férfiak ilyen szalmakalapban egy hangos sípszóra beugranak a vízbe és hálóval halásznak. Ha valakinek valami a horgára akad, ordíít, hogy hojojojoj. Fáradtan de nevettem rajta. 



     Ezután elindultam München irányába, hogy ismét eltölthessek ott egy felejthetetlen hétvégét. Most azonban nevezetességek nélkül, higgyétek el annyira pocsék az idő, hogy az embernek semmi kedve hozzá... Megismertem Vivi hugát Laurát, akit egy belevaló csajnak tartok, szimpatikus volt nekem, jó poénjai vannak :P Na igen és csak a Theresienwiese-re mentünk el ( Oktoberfest helyszín), ahol már folynak az építkezések. 



       Majd kajálás, és megjött az én szeretett vendéglátóm Orsi :) Elmentünk hozzá, hogy készülődjünk az estére, de enyhén fejezem ki magam, ha azt mondom, hogy elbeszéltük az időt... :P 6-an jöttek még Orsihoz kb. fél10-re megbeszélve. Mi ránéztünk beszélgetés közben az órára. Mindjárt 9, még az aznapi cucc stb stb... XD De elkészültünk azért a végére. Leírom, hogy kik voltak, mivel sikerült az est végére 8-an lennünk, ami szerintem hiper szuper, és ilyen sokan szerintem még nem voltunk, vagyis még ők sem voltak. Szóval: Vivi, Orsi, Szimi, Reni, Laura, Andi, Dóri és én azaz Kitti. Egyedül Zsuzska hiányzott azok közül, akiket megismertem, amit sajnálok, mert nagyon szuper csaj. :)
Jobbról Vivitől balra haladva: Vivi, Andi, Orsi, Én, Reni, Dóri, Szimi és Laura :P

   Na, de gondolhatjátok, hogy jól éreztük magunkat... erről csak képeket rakok fel, mert elmesélni nem tudnám. Mindig is jobban szerettem az ilyen előhangolós részét az estének otthon is, mikor csak iszogatunk meg beszélgetünk, annyira jó volt. Begöndörítettem sokak haját, többek között az enyémet is egyébként, Reni csak annyit mondott: anyós ez nagyon jó lett. Imádom ezt a beszólását.
 Előtte
Utána

       Lényeg, hogy elindultunk valamikor éjfél után, gyalog. Mikoris elsuhant mellettünk egy Klangwelt nevezetű busz, majd Vivi felkiáltott, hogy jéé erre az van írva, hogy Klangwelt. El is kezdtünk futni utána, lesz ami lesz alapon, hátha megáll, ígyis lett. ( Ja útközben Dóri már becsengetett pár helyre, valamint felült pár bringára is XD Jól indult a buli.) Eljutottunk a helyre, buliztunk, volt homok, ingyen fagyit nem láttunk, voltak táncosok, jó hangulat, zene viszont nem volt 100 %-os most. De Szimivel eljátszottunk a homokban, mint a gyerekek az biztos... a cipőm még mindig homokosan hever az erkélyemen:P Elbeszélgettünk pár sügér némettel is, de volt egy aranyos érdeklődő srác, aki Nigéria felől származik valahonnan... persze, hogy a németek soha nem érdeklődnének a nyelvünk iránt, ő pedig végig kérdezte, ez hogy van az hogy van. 4 körül pedig 3-an meguntuk a bulit, elfáradtunk és hazamentünk. Orsi barátja még hazajött munkából ( Zsoltinak hívják, és egy halálrendes pasi, nagyon jól összepasszolnak Orisval). És ment is tovább Magyarországra, elköszöntünk tőle és olyan fél7 körül Jó Reggeltet mondtunk Orsival egymásnak és elaludtunk. 

 Nagyon tetszik ez a kép Viviről :)








Vasárnapra pedig már tényleg semmi nem volt betervezve, kajálás, lazulás a városban ilyesmi. 7-en tudtunk most találkozni, ami még mindig elég jó volt ( Ja néhányunknak elég jól sikerült a buli annyit megsúgok :Pnem mondom, hogy én benne vagyok... de 8-an voltunk.. értitek...:P) Amit láttunk aznap, az a Glockspiel volt, ami elég híres, mivel az egész tér tele volt emberekkel, akik ezt csodálták, én meg őket, hogy ekkora barmok.. Ha-ha. Na a lényeg, hogy a szokásos vonatomhoz az összes csajszi kikísért, egyemmeg őket, komolyan mondom díszkiséretet kaptam. Orsinak megköszöntem mindent, iszonyat rendes volt tőle, hogy befogadott, és szerintem nagyon jól elvoltunk, jó volt vele beszélgetni., na meg hát ez a buli is.. oh Mann Vivi szavaival élve. Jól éreztük mindannyian magunkat és ez a lényeg.

 
Amit még megemlítenék, hogy R.I.P. a Norvégiában elhunytaknak, engem ledöbbentett a dolog.. érzékeny vagyok az ilyesmire. Ha valaki nem tudná egy őrült norvég majdnem 100 embert mészárolt le egy nyári táborban, tele fiatalokkal. Döbbenetes. Rettentően sajnálom :( Hazafelé mikor vezettem is ezen gondolkoztam, és majdnem meg is lett a következménye... de nem történt semmi, csak akkor már hullafáradtan, ezen gondolkozva feleszméltem, hogy azért figyelnem kéne. Na mindegy CSAJOK KÖSZÖNÖM ÚJRA EZT A HÉTVÉGÉT, és lehet már sokakkal nem is találkozok közületek... :( Ezért ez volt az én búcsúbulim, ha úgy nézzük. És még 2 hetem van itt. A fizetésem pedig megint késik.. az utolsó... na typisch. :) És 11 HÓNAPJA érkeztem eme hűvös országba, eme hűvös néphez...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése