Másfél hónap

És igen már lassan 2 hónapja vagyok itt. Jó még 2 hét, de szerintem gyorsan el fog menni az.:)

SZóval akkor erről a hétről nagyon gyorsan leírok mindent, ami az eszembe jut.

Hétfő: óó egy olyan hétvége után, ami volt, csakis egy szenvedős nap következhetett. Egész nap szenvedtem, délután aludtam is. Miután pedig felkeltem csak rosszabb kedvem lett. Ekkor írtam azt a rövid beszámolót a pasi hümmögéséről, hogy mennem kell a nyelvtanfolyamra és neki kell elvinniie. Szóval hányingerem is volt meg minden, nem volt kedvem az egészhez. Na de aztán bementem a Realschuléébe, és egyedül üldögéltem kicsit, vártam a nyelvtanfolyamtársaimra, és az orosz Au Pair jött leghamarabb...sehhr gut...hányinger elmúlt, helyette ismerkedés Zinával. Nagyon jófej csaj,már imádom. Annyira életvidám, tökre feldobott. Szóval megbeszéltük, hogy mostmár találkozunk vmikor. Ő Biberachban lakik, ami 12 km-re van innen. És sokat van Memmingenben COOOL. Ja és most jöttám rá, hogy tökre igazat mondanak azzal, hogy majd ha dolgozok jobban szeretnék tanulni. Teljesen jólérzem magam az órákon, nem unatkozok, beszélgettünk egymássalmost csoportokban. Az én csoportomban volt: Zina aus Russland, Amy aus Taiwan ééés nemtudom ki aus Brasilien. Szóóval tök jó volt, kaptunk házit, aminek örültem..el sem hiszem..mert amíg házit csinálok, addig bezárhatom kulcsra az ajtóm. JESSZ:)

Aztán kedd..nem emlékszemmi volt. De szerintem semmi. :) Nemvoltam se a városban sehol. Ablakot kellett pucolnom ami elég gáázos volt...mármint..sose csináltam még és mázgás lett. Nem voltam odáig a feladaért.

Aztán szerda...ismát az ablakpucolás...oh Gott...egyébként egész héten ezt csináltam. Csütörtök...hát csütörtök egész nap dolgoztam. 7-1ig vagy 2ig házimunka ABLAKPUCOLÁS, kutyasétáltatás a kislánnyal...na az volt még jó..:) Kis laufradennel jött, ilyen kis bicikli lábbalhajtós. Először is mentünk a megszokott útvonalon,minden okés. Aztán belelökte a kutyát a vízbe. Na sipirc haza szegény kutya...erre annyira gyorsan akartunkmenni, hogy megbotlott...és sírt és nem akart már a Laufradennel menni. És akkor két kutyát fogtam egyszerre, a laufrad a hónom alatt, a bukósisak is a kezemben és a kislány keze a kezemben...képzelhetitek...amikor hazaértünk S. kérdezte: Ging? ( na ment)...Kitti...: nein...das ging nicht..SCHEIIIßE ..:D ezt csak magamban. Na aztán S. fogta magát és mondta, hogy megy a városba, de Jule itthon akar maradni nembaj? Nemnem...így egész estig a kislánnyal voltam és hulla fáradtan dőltem az ágyba...:S

Jaa egyébként délután csináltunk U-Boot-ot Leoval a kisfiúval. Jaj nagyon tetszett! :) SZerintem ez a tengeralattjárót jelenti...vagyis biztos hogy ezt jelenti....tök jóó...U-Bahn....U-Boot. Milyen okosak ezek a piszkos németek?:O:)

Na és ma...hát azt hittem milyenkevés munkám van mára...de eltartott ez is délutánig...aztán kutyasétáltatás után beugrott valami. Plusz pénz kell. Mert 1.: délután szabad lennék mindig, de mivel nincs mit csinálnom itthon vagyok, és a kislánnyal vagyok estig, így van szabadidőm egy mellékállásra. 2.: szeretnék egy olcsóbb kocsit venni ha hazamegyek, ha nemis jönne most össze a pénz, otthon még tudok magánórákaz adni németből. és 3.: 260 euró? semmire nem elég. Szóval ma este mondtam S-nek, hogy keresek egy nebenjobot és, hogy ha tud akkor segítsen. Mondta, hogy a pékségben rakjak ki egy cetlit, hogy kutyát sétáltatok meg vasalok. SZóval a hétvégén kitalálok vmi jó kis dizájnos dolgot.:) Ma pedig csináltam házit a sulira egyébként, meg amit még nem mondtam, hogy a kislány szerintem megszeretett. De tényleg. SIkerült kivívnom a tiszteletet, mert mostmár mindent megkérdez, hoy szabad-e és ha azt mondom nem, akkor nemviccelek. Mert ha ennek ellenére is megteszi, akkor felemelem a hangom, vagy otthagyom...azt pedig nem akarja...:) Nagyon örülök neki, hogy jól haladok ezen a téren. Minden reggel az első 5 percben még beadja ezt az idegenkedést. Ahogy leül a székébe jön a reggeli és mindenokés. AZtán ha csak egy rövid példa ami a héten volt: rossz kabátot akart felvenni. Mondtamneki nem, ez túl nagy. Erre jött a hiszti. Megmondtam neki, két választása van: odatarottam két kabátot  válaszhatott, vagy otthagyom az előszobában...lehajtott fejjel ült csendben, nem szólaltammeg vártam, hogy mi lesz...aztán mondtam oké akkor én megyek a szobámba. Erre felkapta a fejét és szomorúan azt mondta, hogy akkor a rózsaszínt választja. Semmi sírás, semmi ordítás nélkül megoldottuk. És sok minden változott. Sokkal jobban hallgat rám és mostmár azt játsszuk amit én akarok és nem azt mindig amit ő. Fele-fele, mert vannak ám fárasztó játékai..abból kap félig és az enyémbőlis félig. Ja egy jó tanács leendő au pairek: NE KÉRDEZZETEK MINDIG, CSAK TEGYÉTEK...szóval ilyenkre értem, hogy megtörölhetem a kis szád? Nekem mindig mondta nemhagyj békén...most odamegyek és megtörlöm...semmi beszéd hozzá. Na mindegy ez a hét irtó jó volt egyébként, szóvalmost minden okés velem. Holnap lehet megyek Kemptenbe...de majd írok és nem maradok le ennyire mint most:) Puszziiiiiiiiiikaaa