Wer kämpft, kann verlieren, aber wer nicht kämpft, hat schon verloren.

2010. október 9., szombat

Kempten és a szombati nap..és a vezetés

Még gyorsan leírom a mai friss élményeimet...főleg a vezetéssel kapcsolatos:)

SZÓÓvAALLL mára megbeszéltem egy magyar au pair csajjal talit Kemptenben. Okéés..néztem buszt vonatot mindent, de mivel sajna még mindig egy faluban élek, nincs busz. Csak kevés kb. 3 megy egész nap. Na szóval Florian rámutatott a kis Seatjara és én csak annyit mondtam JA oké. AKkor kocsival...Kempten...autópálya...szűk utak...és Kitti...és egyedül??:O

Hát volt félelem nem kevés, de az odaút teljesen simán ment, beértem Kemptenbe, nagy nehezen találtam egy parkolóházat...elmentem vagy 5 mellett, de mindig elfelejtettem lekanyarodni..na mindegy megoldottam, parkoltam ami nemmegy egyébként, de 5 korrigálás után szépen beálltam:) Jó az odaút jó volt tényleg. GPS-t kaptam természetesen:)

Na aztán találkozunk Bettivel, nézelődtünk, kávéztunk, vásárolgattunk. Aztán átálltunk a kocsival Zsuzsához aki egyébként egy Au Pair közvetítőirodát vezet, és iszonyat kedves. De tényleg..barátságos, kedves, fiatalos..mi kell még? SZóval beszélgettünk egész délután, kávéztunk, jött az öccse aki nagyon jófej szerintem, sokat nevettünk. Volt egy olyanbeszólása, hogy a palotapincsik mindig nevetnek, mert csikizi a hasukat a fű..:):):) Hát ez nagyon tetszett:) Aztán ránksötétedett sajna, és indulás haza...sötétben...uhhh. Hát ez nemment olyan jól mint előrefele, már akiállás is nehéz volt, aztán sajna benéztem a kijárót, igazából nem is láttam, de 7 km-es kerülő jött, majd egy erdei úton vissza még 7 kmtert....erdei út..sötétség, egy kocsi sem...hát szidtam magamat, de nagyon, ott ordibáltam magammal a kocsiban hogy mekkora balfék vagyok. Na mindegy sikerült visszatérnem az autóútra ahol megint 7 km vissza..nem értem, hogy jött ki ilyen sok, de elbolyongtam. Aztán mikor megtaláltam az autópályát felcsendült a rádióban a halleluja...:D:D És együtt énekeltem az énekesnővel a számot:) Aztán már minden simán ment, sikerült a Memmingen jelzés irányába lekanyarodnom, aztán ááá...mikor kiszálltam a kocsiból csak az jutott eszembe: WE ARE THE CHAMPIONS:D:D:D Megcsináltam egyedül...jó másnak ez nem nagy dolog...de nekem! Egy nagy pirospont!!!:):):)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése