Tegnap, azaz kedden egéész nap dolgoztam, tehát 7-délutánig házimunka, 2-től pedig Juléval voltam mert nem hagyott békén, de elvoltunk.
Ma pedig már reggel se volt jó kedvem, de már nem is lesz az tuti. Már elegem van az egész mindenségből...hogy a kislánynak soha nem jó semmi, komolyan...ja mostanság nem is írtam milyen a középső gyerek, a 8 éves kislány. Undok, féltékeny, hazudozós néha rosszindulatú. Ha kérdezek valamit elkezd hazudni, ami szerinte nem az, aztán kb 20 perc múlva viccesen mondja, hogy jaj csak viccelt, meg h én milyen HÜLYE vagyok, hogy elhiszem...ja mivel ha mindig hazudok, honnan tudjammikor mond igazat? Aztán féltékeny a legjobb barátnőjére, mert ő nagyon kedvel engem, "felnéz rám...és néha rosszindulatú, mert ellenem uszítja a kisebbiket, akivel ígyis nehezen bírok. EGy péélda: valami nemtetszik neki, pl. nem lehet tv-t bekapcsolni, akkor direkt megsúgja a kicsinek, aki kiveri a hisztit...meg olyanokat súg neki h engem üssön a kicsi. Áhhhh...
A kisfiúval minden rendben, ha ő lenne itt az egyetlen gyerek azt mondhatnám túl könnyű az életem, annyira segítőkész, kedves...vele lehet beszélgetni, egyszóval szeret engem énis őt. A szülők (vagyis inkább az anyuka) is annyira normális, hogy csak ez az az egy dolog ami itt tart, mert tudom, hogy sokkal ennél biztos, hogy csak rosszabb hostszülőket találnék szerintem. Mert Sabine nagyon rendes velem, de tényleg...apuka az apuka, kicsit ordibálós ez nem tetszik, dehát mit tudok tenni...
Na és akkor persze ittvan a legkisebb kislány, aki az anyja szavaival élve: a kis diktátor. Most kb. 20 perce itt játszott a szobámban, én meg repülők után kerestem, mivel mégis haza akarok menni novemberben,egyszerűen szükségem van arra az egy hétre otthon, különben végem van...abbans em vagyok jelenleg biztos, hogy megéri e ez nekem egy évig, az idegeim azok kezdenek elpusztulni..pedig annyi aranyos gyerek van, de mikor velük együtt kell élned, és szórakoznak veled néha hát ez teljesen kikészít. Szóóval vissza a történethez 20 perce kb itt játszott, behozta a kutyát pórázon, és itt húzogatta. Mikor kiment én meg elengedtem, ne hogy már kínozza a kutyát. Na erre elkezdett ordítani, ütni, rúgni mondtam neki, hogy most menjen ki a szobámból, mert persze mindezt itt csinálta bent a saját szobámban. Na a lényeg, hogy megfogtam, hogy most akkor kimész innen, felemeltem és olyan ideges lett, hogy hadd ne meséljem el..rúg üt sír ordít...jött az anyja elvitte innen...hát jobb is, azóta kulcsra van zárva az ajtó, mert nekem is kell idő ahhoz h lenyugodjak..nem kvés idő...egész nap rossz kedvem vollt, de ez nagyon kellett komolyan...:S Sok mindent át kell gondolnomma, és a jövőben, csinálok egy pro kontra érvelést magamnak, hogy miért jöttem, hogy tudom ezt elérni és hogy megéri e ez nekem,. Jelenleg legszívesebben hazamennék és bármi mást csinálnék mint ez, de később megbánnám. Csak ne hiányozna ennyire a családom és a barátaim..főleg ilyenkor...és az ami itt megy, azt hosszútávon nem fogom bírni.
Egyébként mostmár határozottabb vagyok mindenben, a gyerekekkel is...de majd le kell ülnöm a középsővel egy beszélgetésre, mert egyenlőre nemtetszik az a stílus amit velem szemben alkalmaz. Főleg, hogy nem az ő Au Pairje vagyok, mármint itt van nekem a házimunka, a kislány, elvileg őt keltenemkell reggel és ennyi. De ő cselédnek néz, meg mittudomén...Ma reggel is fél8kor kijött, meg is lepődtem h magától felkelt...erre a kislánnyal voltam mert ő meg oviba készült és jön le Mia egy fél óra múlva, hogy Kitti miért nem keltesz?? Na de könyörgöm, előtte ő maga jött le...ma hallottamis ahogy anyucinak mondta, hogy Kitti nem keltett anya...előszöris azt kérdezte..hol van Kitti? Azt hitte nem hallom...aztán anyuka megvédett..ennyit erről. Mondom csak az anyuka és a kisfiú tart itt...várok türelmesen..vagy türelmetlenül, hogy mi sül ki a dolgokból....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése