Hamarosan július ... és TÍZ HÓNAPJA ANNAK, HOGY BELEVÁGTAM.. ámen

A jövő heti bejegyzés már júliusban fog történni, el sem hiszem,hogy eljutottunk idáig. A hetem egyébként elment, kevesebbet dolgoztam, voltunk az Ammersee-nél vitorlázni megint, most sokkal jobb volt mint tavaly, mert meleg volt és belelógattam a lábam a vízbe, a kislány meg kb. csurimvizesre locsolt ( ő bent úszkált), nekem persze elfelejtettek szólni, hogy lehet benne fürödni és vihetek fürdőruhát na mindegy. A tegnapi napom viszont olyan egyszer fent egyszer lent volt, hangulatingadozásaim voltak, főleg mikor 4-kor délután lejön Sabine: Was ist mit dem Putzen Kitti???????????????? :O Az, hogy kabbe, az. Kitakarítottam a házat, ő itthon sem volt, de Florian azt mondta neki, hogy nem csináltam meg... Igen kedvesek... ezután elmentem egy "könnyes" kis kutyasétáltatásra, de ordítani tudtam volna, mert ezzel lehet legjobban kihozni a sodromból, egy év után lassan megkérdőjelezi a munkámat. Nem tudok erre mit mondani. Ma szombat van, gőzöm sincs mit kellene csinálni, most arra gondoltam, hogy elmegyek Buxheimba, van valami kis tó, de annyira görcsöl a hasam... nem tudom, hogy bírom ki az 1 órás bicikli utat oda. Szóval megfontolandó. 2 hét múlva pedig ha minden igaz terveztem egy kis kirándulást, az állomások a következők: Dachau (koncentrációs tábor), Nymphenburgi kastély München és mellette a Botanischer Garten. A jövő héten lehet egy sima München lenne jó, Olympia toronnyal, Englischer Gartennel.. majd meglátjuk, a lényeg, hogy még a végén is be tud telni a pohár a családdal, ezért menekülök, nem érdekel az sem, ha nem spórolok most ezzel. Ja és a fizetésem is elfelejtették odaadni. Szép. Na de Ende Gut Alles Gut, mondom én :) Augusztus 9-én pedig megyek haza, lassan de biztosan eljutunk oda, hogy 1 hónap lesz hátra a becsapódásig:). ( Ja nyaralni sem engedtek haza, a nyaralás 2-ától lett volna, mert már csak akkor volt hely a buszon Görögbe, és nem engedtek el. Nem húztam fel magam rajta, csak tudatosult bennem, hogy én tényleg nem szeretem őket... az utálom szót nem használom itt a blogban, de határeset. ) Ja és már 10 hónapja itt vagyok, el sem hiszem, hogy ennyit kibírtam. De ott az a bizonyos fény már az alagút végén :)