Csütörtök, péntek.. túléltem, maradjunk ennyiben. Havazott megint, próbáltam hóembert építeni, de feladtam, olyan nehezen tapadt, na meg a gyerekek sem akartak építeni.. ők hóembert akartak ROMBOLNI... szóval ennyit arról, hogy a német gyerekek mit kezdenek a hóval. Nekem minden télen első dolgom volt apával és tesómmal hóembert építeni, itt a szülők ki sem mennek a gyerekekkel játszani a hóba. Komisch.. ich kann nichts mehr sagen..
Na péntek este mégis úgy döntöttünk Bettynkával, hogy bulizzunk, szóval eljött értem ide, és elmentünk egy GO IN nevű helyre ami Memmingentől és Kemptentől is kb. 30 40 km-re van. Jól éreztük magunkat( bár kissé betegen indultam el), csak sok volt a 16 17 éves, de összeismerkedtünk egy pár emberkével.. köztük egy német leányzóval is, akinek "őszintén" megmondtam, hogy a német lányokkal nem jövök ki, vagyis hogy még eggyel sem beszélgettem ezalatt a 4 hónap alatt. Ő meg mondta, hogy sajna ilyenek a németek, nagyon jófej volt nekem szimpi volt tényleg:) Meg volt még egy kis pultos srác, aki kinézett 16nak, de mint megtudtam 20 éves volt:) Nem volt túl barátságos, de ellenséges sem.. inkább vicces vagy nem tudom:D Meg volt még egy srác, Florian, vele beszélgettünk. Az este fénypontja pedig az volt, amikor 3-kor felkapcsolták a lámpákat. Bettivel így összenéztük, hogy mi a ...? Na mindegy, hazamentünk csucsukálni..azis érdekes volt. Pár titkos szó az estéről: az esés, a kutyaágy, a fogyi srác, a kidobó..
Másnap pedig Kempten City-t vettük be, ahol találkoztunk egy rég nem látott spanyol, török ismerőssel. Csak annyit mondok.. ééééérddekesss.... Sunyi... 25 éves.. szánalmas...:D Hagyjuk...
A karácsonyi vásár nagyon szép Kemptenben egyébként, szebb mint itt, csak lefagyott az összes lábam, így olyan 3 körül jöttünk vissza. Addig amíg ott voltam Bettivel nem is éreztem magam rosszul.. de mikor itthon befeküdtem Büszkeség és balítéletet nézni.. olyan jó film volt,de a hányingertől nem tudtam koncentrálni, nagyon rosszul lettem, fáj a torkom is.. az ágy is leszakadt.. vagyis kimozdult a helyéről és bumm leesett egy kicsit, de am semmi baja, csak olyan jó volt, mikor minden egyszerre történt... katasztrófa volt a délután. De mindegy.
Mai terv: filmek..filmek...filmek..... net... :D És a jövőhét megtervezése, valamint az otthoni idő megtervezése, mivel már elég sok emberkével beszéltünk találkozót...és ami érdekes: most, hogy kijöttem külföldre, olyan régi barátokkal is elkezdtem felvenni a kapcsolatot, akikkel otthon már szinte nem is beszéltünk.. furcsa. Ez kell ahhoz, hogy észrevegyék, eltűntem? Ha otthon nem találkozunk akkor az nem gáz, de ha megtudják, hogy kint élek, akkor rögtön mindenki érdeklődik, és találkozni akar.. :) Ezvan. Még 10 nap, de haza akarok menni ez nem vitás.. már minden idegesít itt. A házban. Németország nem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése