Wer kämpft, kann verlieren, aber wer nicht kämpft, hat schon verloren.

2010. november 23., kedd

Amikor leesett az első HÓ!

És nem dara. Hétfőn fehérségre ébredtem. Rögtön beindult nálam a karácsonyi hangulat, nagyon jó kedvem volt! Pedig azt hittem hogy felmosórongy leszek, olyan  keveset aludtam a hétvégén, de nem! Felpörögtem.

Az egész ott kezdődik szerintem, hogy pénteken kiderült a bőrgyógyásznál, hogy csak kenőcs kell a kis cuccosra, ekcéma csak. Hát.. komolyan bebeszéltem magamnak, hogy halálos beteg vagyok, de pénteken nagyon jó volt, mikor kiderült, hogy túlélem :):):)

Ésss a doki az csak lesett, hogy tud velem beszélgetni. Így nézett, hogy mindent értek? Mondom jaaa mit gondoltál:D:D Na az tetszett, ilyen full lúzernek nézett:D De Sabine monndta neki, hogy az elején se ment rosszul, de most még jobb. Na ennyit a péntekről.

Nézzük a tegnapot. Egészen jól telt a nap, a havazás tetszett, délután anyuka meg Jule meg Mia sütöttek ilyen " Plätzchen"-eket. Ez az egyszerű kis süti, amiből formákat lehet csinálni, meg díszíteni, de sajna magyarul én nem ismerem a nevét. Nem a legfinomabb süti dejól néz ki. Aztán este nyelvsuli... Konjuktiv II... inkább nem mondom, hogy kb. hányszor hallottam már, hogy mit jelent, hogyan képezzük. A nyelsuli az totál káosz, teljesen felesleges nekem.. nyelvtan mindig a nyelvtan. Nekem a szavakkal van a bajom meg a beszéddel... de az tuti, hogy mégegyszer 2 órán keresztül hallgatni, hogy mit jelent a feltételes mód a németben. Az agyam meghalt.. attól, hogy már 2000x hallottam:D Mindegy.

Most egyenlőre nehéz volt reggel a kislánnyal, délután meg vele kell lennem, szóval meglátjuk mi lesz. Én most lefekszek egy órácskára aludni, aztán kezdődik... de tényleg hihetetlen, márcsak 1 HÓNAP.. sírni és nevetni tudnék egyszerre! Csodálatos!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése